Hová folyik az idő?

Ferike mászik. Forgolódik hátról hasra és vissza, illetve vízszintesen gyakorlatilag körbe tud fordulni. Már egyre tudatosabban emelkedik négykézlábra, aztán lengeti magát és kicsit előrelendülve ereszkedik le, így közlekedik előre., meg néha hátra is, mert nem mindig sikerül a művelet. Ha akar valamit határozottan jelzi. Kiabál, nyöszörög, sír, néha hatalmas hisztirohammal támad. Egészen ügyesen felveszi a játékait, átteszi egyik kezéből a másikba, már a cumit is be tudja tenni rendesen a szájába - még azt is, amelyik nem szimmetrikus. És közben rengeteget nevet. Meg eszik. Többet eszik, mint én. És ez most nem az én kis étvágyamat jellemzi.
Én meg közben azon gondolkozom, hogy hová tűnt az idő. Hiszen már mindjárt fél éves. Nagyon sok minden történet azóta, hogy megszületett és mégis, olyan hamar elrepült az egész.