Álmos

Este negyed tíz van, és nekem leragad a szemem. Ez ilyen. Ha valaki nincs felkészülve arra, hogy egy gyerek teljesen átalakítja az életét, az gondolja át a gyerekvállalást. Fárasztó a dolog, nincs mit tagadni. Már majdnem eltelt egy fél év, és kezdünk hozzászokni. Már kialakultak bizonyos napi rutinok. De azért minden nap más és más. Egyik nap Ferike rengeteget alszik - ilyenor sokat tudok haladni, pakolok, főzök, néha még pihenni is van időm. Máskor, mint például ma is, egész nap vele kell foglalkozni. Még vasalni se volt időm, csak addig jutottam el, hogy összeszedtem Jozsó ingeit, de a vasalásig nem jutottam el. Megint reggel kell egyet gyorsan kivasalni, hogy legyen mit felvennie. Most egyébként kiment biciklizni. Most már jó idő van, és legalább mozog egy kicsit. Kell neki, hogy le tudjon ereszteni. Fárasztóak a napok. Neki egészen máshogy kell hozzászoknia a családi élethez. Gondolom, majd könnyebb lesz ha Ferenc kicsit nagyobb lesz, és többet tud majd foglalkozni vele. Ferike viszont minden vele töltött percnek örül. Imádja az apját. Teli szájjal vigyorog rá mindig. Remélem, nem kezd el esni, amíg kint van... Nem hiányzik egy megfázás.
Azt hiszem, most alszok. Reggel hatkor ugyanis ébreztő van. Négykor kukorákolnak a kakasok, ötkor kel a nap, és hatkor ébreszt minket Ferenc. Ez is hozzátartozik... És még ezt se adnám semmiért.
Hosszú nap volt. Ideje befejezni.

Évforduló, vállfák

Megint egy viccesen hangzó bejegyzés következik, ami ismét felfed egy kicsit a megfejthetetlenül bonyolult és össszetett - de leginkább kusza - gondolkodásmódomból.
Először is, egy tény. Tegnap volt pont egy éve, hogy megkaptuk a kulcsokat a lakáshoz. Hurrá :)
Másik dolog, hogy tegnap vettünk 6 darab vállfát. És ez nálam ismét egy lépés, amellyel az önállóság felé menetlek. Mert ugye, akinek már saját vállfái vannak, az már nagyon önálló...
Vagy nem?

Tapasztalatok

Két Három fontos tapasztalatot gyűjtöttem ma este:

1. A gyerek megnyugszik, ha esti mesét mondok neki, és utána magától is el tud aludni.
2. Olyan mesét kell választanom, amit sírva fakadás nélkül el tudok mondani.
   
3. Ez a mese nem az Öreg néne őzikéje lesz.

Cappuccino

Ezt most nem tudom szavakba önteni...

Vasárnap este

Fáradt vagyok. Ferike alszik. Csend van. Kezdem megszokni a csendet. Nem jó, de nem is zavar nagyon. "Most tudsz pihenni."
Nem számít. Nincs itt semmi, csak fáradtság.
Csalódott vagyok? Nem. Talán kicsit.
Valami hiányzik. Talán úgy 30 óra alvás. Talán majd egyszer. Ha elég nagy lesz hozzá a gyerek.
Zavart vagyok. Hosszú még az utam. És nem egyszerű.
Én mit tehetek szobat este? Vagy vasárnap reggel? Vagy nekem már nincs olyan? Igen, talán nincs is. Valahogy eltűnt a különbség a napok között. Összefolyik az élet. Az egész egy nagy, réveteg massza. Majdnem el is takar.
Lehetnék talán önzőbb. De nem tudok. Kerülöm a konfliktust. Ez az én hibám. Nem mindig sikerül. Ez is.
Csend van. Kezdem megszokni.

Na, kinek van teljesen új, kifestett gyerekszobája?

Előnyök

Az egyik nagy előnye annak, hogy felnőttem és saját lakásom van, hogy teljesen legálisan csinálhatok olyan dolgokat, amit gyerekként nem volt szabad... Persze ennek ellenére telerajzoltam a gyerekszobaát akkor is. :P

Na, kezdjünk bele...

Akkor most elkezdek festeni.

Még sosem festettem ekkora dolgot. És még sosem használtam ilyen célra diszperziós festéket. Festettem már különböző vízbáziú és oldószeres festékekkel, de ez most nagyon új lesz...
Kicsit félek.

Rajzolás kész

Már csak ki kell festeni...

Miért pont most?

Igazából tök mindegy, hogy ez a most épp mikor van, mert ez, ilyen formában, bármikor rossz lenne. A gyerekszoba félig sincs kész, és pénteken jönnek a nagyszüleim megnézni a lakást. Rengeteg dolgom lenne vele még, de hozzá se tudok kezdeni. Persze ilyenkor jogos lehet(ne) a kérdés, hogy akkor miért ülök egész nap a gép előtt, ahelyett, hogy mondjuk festenék meg pakolnék... Nos, a válasz egyszerű: ezt tudom csinálni fél kézzel is, miközben Ferike itt ül az ölemnen és a másik gép egerét tologatja. Ha meg van egy kis időm, akkor nekiállok gyorsan rendbeszedni a dolgokat. Babakaját készítek, mosogatok, mosok, pakolok. És mire leülnék, hogy egyek valamit, általában fel is ébred a gyerek, és ezzel ez a lépés ki is marad. Így könnyű fogyni...

Gondolatok

Meg kéne próbálnom kicsit magammal is foglalkozni. Rájöttem, hogy az egész napom Ferike körül forog. Ez nyilván normális, de ettől még valahogy meg kellene találnom magam ismét.
Ha visszanézek, egy ideje ez a blog is főleg róla szól. Na jó, rólam szól. Rólam, mint anyáról. Hiszen az is vagyok. De emellett csinálok egy csomó mindent. Most például egy könyvön dolgozom. Csak kicsit nagyobb lesz, mint elsőre gondoltam. Meg néha kiélem a cukrászati mániáimat is.
Fáradtnak érzem magam. Ránézek erre az angyali kis ördögre és rögtön tudom, hogy miért van, de azt is, hogy megéri.

Talán majd egyszer rólam is fog szólni. De most ő is én vagyok. Ez van.

Lassan megvehetném a születésnapi ajándékomat is. Végülis, majdnem egy hét eltelt már.
A francba, huszonhat vagyok.

Ősi kínai közmondás

Feltétlenül pelenkázd be a gyerekedet, mielőtt puszit adsz a hasára, ha nem akarod, hogy a nyakadba pisiljen.

Új szerzemények, kínlódás, építkezés

A cím sokat elárul a tegnapi ténykedésekből. Reggel a fogorvosnál keztünk, mivel Jozsónak be kellett tömni egy fogát. Nos, a fogból másfél lett, amihez ipari mennyiségű zsibbasztó injekcióra volt szükség. Még a rendelés előtt bevásároltunk a Tescoban, így Ferike egy új cumival, egy füles cumisüveggel és öt kiskanállal lett gazdagabb. Hazaérés és némi pihenés után Jozsó ment is Károlyfalvára, segíteni Lacinak az építkezésben. És körülbelül ekkor kezdődtek a problémák, amik ahhoz vezettek, hogy Ferike szinte egész délután üvöltött, és Adrival és anyával együtt is csak negyedórákra tudtuk megnyugtatni.
Szerencsére úgy tűnik, bárni baja volt is, azt kialudta, ugyanis ma kifejezetten vidám napja van.

Let's learn English

Vannak, akik a Cartoon Network nézése közben tanulnak angolul. Nos, mi a Harry Potter audiobook kollekciót hallgatjuk. Remélem, sikerül vele elültetni az angol nyelv alapjait és Harry Potter, na meg az olvasás szeretetét Ferikében. Jelenleg még barátkozik a gondolattal, hogy nem látja, honnan jön a hang. :)

Mosolyogj

Bármi történjen is, bármilyen fáradt, bármilyen kimerült vagy ingerült vagy, csak mosolyogj. És közben soha ne felejts el arra gondolni, hogy vannak olyan anyukák, akik mindezt nem egészséges gyerekkel a karjukon, mégis boldogan, fáradtságot és fájdalmat nem ismerve csinálják végig minden nap.

Mint például Judit.
Szerencsés vagyok? Igen.

Ébredés

Reggel hat van, és én már ébren vagyok. Nanem mintha annyira nem bírnék aludni, viszont így jár az akinek pici gyereke van. Szóval, aki nem szeret akkor kelni, amikor mások úgy gondolják, hogy most kellene felkelni, az ne vállalljon gyereket. Vagy legalábbis szokassa magát a gondolathoz, hogy meg fog változni az élete.
És mi még szerencsések is vagyunk, mert egy négy hónapos gyerek általában még legalább egyszer felkel az éjszaka folyamán enni...
Álmos vagyok, de kezdek hozzászokni.

Elkezdődött

Tegnap Jozsó befejezte a gyerekszoba kifestését, én pedig belekezdtem életem eddigi legnagyobb rajzolási projektjébe. Abból kiindulva, hogy Ferike megbabonázva bámulta a kórház falán a különböző színes figurákat, nekem is elég jó esélyeim vannak, hogy szeretni fogja a rajzomat a falon. Eddig még úgy tűnik, hogy a dolog elég lassan fog haladni, mivel csak akkor tudom csinálni, amikor Jozsó itthon van és foglalkozik helyettem Prücnivel, de azért remélem, hogy minél előbb alakot ölt a dolog. A hátteret tegnap már felrajzoltam, most következnek majd az állatok, ami határozottan a nehezebb feladat. De nem baj, legalább van valami fontos célom :)