2012. június 19., kedd

Fáradtan, de vagyok

Telnek a napok és a hetek. Összeomlik néha minden, amit a szépen megtervezett világomba beépítettem, de valamiért mégis felkel a nap minden reggel. Menni kell tovább. Nem szeretem ezt a kiszámíthatatlanságot, ami mostanában körülvesz. Vannak benne jó dolgok, de alapjában nehezen kezelem a folyamatos újratervezést. Ez néha elég nagy kiborulásokkal is párosul, bár most még egészen jól kezelem. Azt hiszem.
Fáradt vagyok. Reggelente ötkor kelek és mostanában elég későn kerülök ágyba. Tegnap meg majdnem 11 volt, hogy hazaértem. Nem szeretek éjjel vezetni, de a gyerekekért bármit. Mondjuk hazáig rettegtem, hogy el fogok aludni. Pénteken mindenképp korábban kell mennem.

Nincsenek megjegyzések: