2012. június 7., csütörtök

Reggel

Olyan egyszerű szebbé tenni egy ember napját. Ma reggel a pékségben rámosolyogtam az eladó hölgyre és szép napot kívántam neki. Látható volt, ahogy a meghökkenéstől elfelejtett levegőt venni. Egy pillanatra kizökkentettem a fáradt mélabússágából, és talán akkor valóban el is hitte, hogy szép lehet a napja.
Elfelejtünk mosolyogni, pedig olyan egyszerű és látványos hatása van. Reggel felkelünk és belefeledkezünk a saját problémáinkba, elkezdünk panaszkodni és általában abba sem hagyjuk az esti lefekvésig. Ha néha, csak egy pillanatra kinyitnánk a szemünket, észrevehetnénk, hogy egy mosollyal egy másik, ugyanígy zsörtölődő ember napjába becsempészhetünk egy kis fényt. És ha az a másik visszamosolyogna ránk, attól már a mi napunk is szebb lenne egy kicsit.
Annyira egyszerű, akkor miért nem így élünk?

Nincsenek megjegyzések: