2009. május 12., kedd

Elszakadás

Amit most érzek, azt nagyon nehéz szavakba önteni.

Vannak pillanatok, amikor úgy érzed, hogy ő csak a tiéd, hogy szüksége van rád, hogy örökké veled lesz. Tudod, hogy semmi más nem számít a világon, csak az, hogy ő boldog legyen. Mindent megtennél érte. És tudod, hogy te vagy neki a világ közepe. De a világ kegyetlen és rideg, és akármennyire is tiltakozol, végül elveszi tőled. Még érzed, hogy neki is fáj az elválás. És ettől az egész még nehezebbé válik. De tudod, hogy nem állíthatod meg, hiszen ez az élet rendje. Egyszer majd ez a fájdalom és üresség is elmúlik, és átveszi a helyét egy újfajta öröm.
Mennie kell, hát engedd el, akármilyen nehéz. Légy hű, légy erős, légy anya. És szakadjon meg a szíved...

Ma önként kiszakítok egy darabot a szívemből. Ma a déli szoptatás helyét átveszi a rendes evés.

Nincsenek megjegyzések: