Előkészítő

Az előkészítőbe nem jöhet be senki velem. Ha majd elkezdek vajúdni, egy ember bent lehet, nyilván Apa. A hölgy, aki felvesz, nem túl kedves, inkább racionális. Rámkötik az NST gépet, a baba nem sokat mozog, viszont stabil a szívverése. Ki kell tölteni holmi papírokat, hogy kinek adhatnak ki információt, ha rólam érdeklődik, hogy beleegyezek a szülésbe (szó szerint ezt mondták), hogy kérek-e magamnak is azonosító karszalagot. Találkozás az ügyeletes dokival (emlékszünk, nincs saját orvosom) - dr. Lampé Szabolcs. Az orvos meglepően fiatal - később kiderült, hogy mindössze 25 éves - viszont a legnormálisabb orvos, akivel valaha találkoztam. Elnézést kér, ha csak megrándul a szemem a fájdalomtól. Nőgyógyászati vizsgálat. A méhszájam 2 ujjnyira nyitva van - ötnél lehet szülni. Aztán borotválás meg beöntés. Ezután sokszor rohanok a wc-re. Adnak óriási betétet, amit a lábam közé kell szorítani.
A doki beviszi a gépbe az adataimat. Kérdi, mikor volt az utolsó ultrahang, mondom, hogy 32 hetesen. Megnézi a leleteket, látja, hogy akkor még farfekvéses volt a baba. Kérdi, hogy megfordult-e? Azt válaszolom, hogy Jakab doktor úgy tapintotta, a koponyája van alul, de csak külső vizsgálattal. Erre a biztonság kedvéért csinál még egy belső vizsgálatot. Megnyugtat, hogy tényleg a feje van elöl, így meg tudom szülni.
Ezután még egy kör a wc-n és kapok egy ágyat, kezdődik a vajúdás.