Cukoordiéta - Gombás-májas tokány zöldséges rizottóval és paradicsomsalátával

Az ebéd egy nagyon fontos étkezés, különösen, mivel elvileg ekkor kell bevinni a legtöbb szénhidrátot az ember szervezetébe. Emellett az ebédről és a vacsoráról elmondható, hogy mivel az ezeket megelőző étkezések CH tartalma minimális, így ilyenkor már kopog az ember szeme az éhségtől. Jól meg kell tehát gondolni, mit készítünk magunknak ebédre.

Gombás-májas tokány: 136 g csirkemáj (3db), 12 g hagyma (1 kis fej), 106 g vaddisznó hús (nekem ez kb egy adagnak tűnt), 54 g gomba (2 fej nyers csiperke), zsír vagy olaj, fűszerek. A hagymát üvegesre pirítjuk a zsíradékon, rátesszük a csíkokra/kockára vágott húst, fűszerezzük, leégés ellen felöntjük vízzel. Amikor a hús majdnem kész, hozzáadjuk a feldarabolt májat és gombát. Készre pároljuk. (7,3 g CH - 20 perc főzés)

Zöldséges rizottó (bor nélkül): 50 g rizs (egy marék), 36 g sárgarépa (egy fél), 8 g petrezselyem (1/4), 16 g brokkoli (2 rózsa), 8 g hagyma (1 szál újhagyma), 2,5 dl zöldség alaplé (vígy víz és delikát), zsír vagy olaj. A hagymát a zsíradékon üvegesre pirítjuk, hozzátesszük a rizst, amit szintén megpirítunk kissé, utána felöntjük egy kis alaplével és hozzátesszük a kockára felvágott zöldségeket. Folyamatosan keverjük és mindig csak annyi alaplével öntjük fel, hogy le ne égjen. 20 perc alatt kész. (kb. 43 g CH)

Paradicsomsaláta: 1 paradicsom (72 g), 1 szál újhagyma (6 g), fél paprika (16 g), ecet vagy citromlé. A hozzávalókat feldaraboljuk, összekeverjük, savanyítjuk. (5 perc - kb 4 g CH).

Ezzel az ebéddel kb meg is van az előírt 55 gramm szénhidrát, amit csak az árnyékol be, hogy a legnagyobb részét a rizs adja, aminek nem túl jó a glikémiás indexe, viszont a változatos étrend miatt kell. Az eredmény: vagy kibírom uzsonnáig vagy majd eszek valami gyümölcsöt közben.

Cukordiéta - gyros vacsorára

Vicces dolog tud lenni ez a cukordiéta. Ha az ember beletesz a menübe egy kis szelet rozskenyeret, akkor nagyon nincs is hely másnak. Viszont, ha inkább húst és zöldséget használ, meglepő eredményekre juthat.

Gyros: 36 deka hús (én most vaddisznóból csináltam, de ízlés szerint bármi jó), 30 g hagyma (egy kis fej), 8 g fokhagyma (2 gerezd), gyros fűszer, zsír vagy olaj. Értelemszerűen kell elkészíteni. A hagymát zsíron üvegesre pirítani, húst rá, aztán fűszerezni, vízzel felönteni, hogy párolódjon. Na, ez az egész így kb. 6g szénhidrát.

Öntet gyrosra: 112 g tejföl, 50 g kefír, 6 g fokhagyma (2 kisebb gerezd), kapor, só. A tejföl-kefír keveréket kétfelé vesszük, egyik felébe fokhagymát, a másikba kaprot teszünk, mindkettőt sózzuk. Na ez 7,3 g szénhidrát.

Saláta: 122 g káposzta, 242 g paradicsom (3 db), 130 g paprika (2 db), 72 g uborka (1/3 db). Felvágjuk, összekeverjük. Ez 21,8 g szénhidrát.

Tehát, a teljes menü összesen körülbelül 35,1 g szénhidrátot tartalmaz. Ez bőven elég 2 embernek, én tuti, hogy csak a kisebbik felét fogom bírni (ha egyáltalán) megenni, úgyhogy számoljuk úgy, hogy a kisebb fele kb 15 g CH.

Nos, ha most belegondolunk, hogy a cukordiétámban kb 45 g CH kellene vacsorára, ez érezhetően kevés. Persze mondhatnánk, hogy így kevésbé hízlal, de valamiből a gyereknek is fejlődnie kell. Szóval kell még mellé valami. Ihatnék ugyan egy jó nagy bödön tejet (oké, annyit úgyse, amennyi hiányzik), de ehhez pont nem jó a tej.

Gyümölcssaláta: 1 narancs (96 g), 1 alma (144 g), 2 kivi (112 g). Összevágjuk, összekeverjük. Ez így 30,1 g CH, amivel meg is van az előírt adag., ráadásul a dolgok nagy része alacsony GI-s, vagyis az éjszaka tuti nem fogok megéhezni. Csak bírjak ennyit enni. :)

Cukordiéta - uzsonna fagyival

A cukordiéta nem is olyan rettenetes dolog, esetenként, amikor sikerül valami finomat készíteni.

A képen látható (amúgy kis) tányér ennivaló az uzsonnám, ami meglepő módon belefér a 20 gramm szénhidrátot előíró diétába. A süti a korábban leírt muffin receptből készült. A középen lévő fagyi 100 gramm natúr joghurtot és 25 gramm meggybefőttet (csak befőtt volt) tartalmaz - mindössze összeturmixoltam és lefagyasztottam őket. Emellé pedig még befért a dolgoba egy kivi is. Így egy egész tápláló és finom uzsonnát sikerült összedobnom, és még a glikémiás indexére se lehet nagy panasz. A fagyiban nincs édesítő, többek közt a befőtt cukortartalma miatt, így jó savanyú lett. Ha valakinek úgy jobban ízlik, édesítse. Nekem így volt tökéletes.

Erkélynapló - Új jövevények

Ma délelőtt, apa jóvoltából, megérkeztek az erkély új "lakói". Konkrétan két tő édespaprika és egy tő zellerpalánta. Ezeket ügyesn ki is ültettem. Sajnos az utazás az egyik paprikát megviselte, ezért fel kellett karózni. A biztonság kedvéért a másikat is felkötöttem inkább - a paprika szára törékeny, és mostanában elég erős szelek fújnak errefelé.

Az új növények mellett újabb eredményeket is elkönyvelhetünk a kis "kertecskénkben", ugyanis a koktélparadicsomon megjelentek az első bimbók, ami azt jelzi, hogy nemsokára virágozni is fognak a tövek. Én a másik két paradicsomtövön is látok némi bimbókezdeményt, de lehet, hogy csak bebeszélem magamnak. :)

Mindenesetre, az biztosnak látszik, hogy a balkonládáink számát gyarapítani fogjuk - valószínűleg még az idén -, illetve az eper sikerén felbuzdulva jövőre valószínű, hogy több láda eperrel is gazdagítjuk majd a kínálatot.

Az erkélykertészet szintén nagy eredménye, hogy Ferike úgy tudta kint tölteni az idejét, hogy közben nem tépkedte le a növények leveleit és virágait. (A virágokról jut eszembe, hogy a sziklakertben szépen virágzik a törpeszegfű, meg valami sárga virágú növény is, aminek nem tudom a nevét.)

Még ki kell majd mennem valamikor egy kis gyomlálásra, de most éppen uzsonnaidő közeledik. Talán majd ha Jozsó hazaért, akkor még szánok egy kis időt a kertészkedésre.

Diétás muffin

Ha az ember terhességi diabétesszel kínlódik, hamar rájön, hogy mekkora szerepet játszik az életében az édesség. Sajnálatos módon ilyenkor nem elég a cukrot elhagyni az étrendből, hanem pontosan számon kell tartani, mikor, mennyi és milyen minőségű szénhidrátot fogyasztunk. Ennek örömére rögtön száműzni kell pl a fehér lisztet és minden süteményt. Sajnos, ez nekem nagyobb probléma, mint azt elsőre gondoltam. Többszöri nekifutásra azonban sikerült megtalálni (megalkotni igazából) egy olyan receptet, ami a sütiigényemet legalább némiképp kielégíti és teljesen liszt- és cukormentes.

A recept: 2 tojás, 10 dkg reszelt alma, 5 dkg darált dió, fél cs. sütőpor, édesítő (én 4 db-ot használtam hozzá). Ebből 8 muffin lett, aminek darabja mindössze 1,7 g szénhidrátot tartalmaz, ráadásul teljesen alacsony a glikémiás indexe, szóval tökéletesnek mondható. 

Házi krémtúróval (100 g túró, 50 g banán, édesítő, fahéj) két darab megehető belőle egy uzsonnára. Ez egészen jól hat még az ember tudatára is, mivel úgy tűnik, mintha rendes sütit ehetnék. Szóval, tiszta nyereség. Most egész jól is vagyok. Placebo endorfintermelés beindult.

További variációk, amiket még feltétlen ki fogok próbálni: kakaó, fahéj, esetleg kókuszreszelék. Novemberig az ember nem ehetei azért ugyanazt. ;)

Ferenc József császár kedvenc desszertje

Ma császármorzsát ettünk uzsonnára, ami - nem meglepő módon - nagyon ízlett Ferikének. A dologhoz tartozó érdekesség, hogy a császármorzsát Ferenc József császár kedvenc desszertjeként tartják számon. A név keletkezéséhez több történet is tartozik, íme kettő ezek közül:

Egy alkalommal vadászat közben a császár lemaradt kísérőitől. Az erdőben eltévedve egyre éhesebben próbálta megtalálni társait, de csak egy kunyhóra bukkant. A szegény ház gazdasszonya épp vacsorát készített, amikor az uralkodó bekopogott hozzá. Az öreg parasztasszony megilletődött a nem várt vendéget látva, és bár csak szerény étekkel szolgálhatott, szívesen kínálta vele őfelségét. A tojásból és lisztből készült eledelt Ferenc József eleinte kétkedő tekintettel nézte, de éhsége nagyobb úr volt, és nekilátott a falatozásnak. Míg az asszony mentegetőzött, mondván, ez csupán egy kis morzsa, a császár jóízűen fogyasztotta el a feltálalt fogást. Miután az uralkodó lenyelte az utolsó falatot is, megjegyezte: "Na igen, de nem akármilyen, ez császármorzsa!"

Egy másik történet szerint az udvari szakács kedveskedni akart az étvágytalan császárnénak, Sisinek. Erzsébetnek ugyan nem ízlett a neki szánt desszert, annál inkább férjének, így az eredetileg császárnőmorzsának (Kaiserin Schmarrnnak) keresztelt ételt egyszerűen átnevezték császármorzsának. 

Természetesen nem tudjuk pontosan, hogy ezekben a történetekben mennyi az igazság, de az biztos, hogy az én kis Ferenc Józsefem legalább annyira szereti a császármorzsát, mint ugyanezen a néven beiktatott uralkodónk.

Erkélynapló - a kényszerszabadság eredményei

Először is emelem a kalapom Jozsó előtt, aki nehezen mondható igazi kertész típusnak, ugyanakkor nagyon lelkiismeretesen gondozta az erkélyre kitelepített növényeimet. Ennek persze az is lehetett az oka, hogy nem nagyon volt sok elfoglaltsága, ami lekötötte volna az idejét. Mindenesetre legalább locsolta a balkonládákat (igen, akkor még kellett locsolni, nem úgy, mint mostanában), illetve fúrt rájuk lyukat, hogy a felesleges víz kifolyhasson belőlük (ez a mostani időjárás mellett nagyon hasznos).

Amikor hazajöttem egy hete, a balkonládákban csodálatos és élénk növénytársulásokat lehetett látni. Ezeknek persze elég nagy hányada volt gyom :). Nem kértem Jozsótól, sőt, inkább arra bíztattam, hogy ne kezdjen gyomlálni, hiszen nem is tudtam volna neki minden növényről látatlanban elmondani, hogy az gyom-e. Így a gyomtalanítás rám maradt, ami nem is baj, hiszen legalább volt valami változatosság a rengeteg takarítás közben.

Az erkély az "elköltözésem" óta gazdagabb lett egy hatalmas konténerrel, (Adriék szobafenyője volt benne eredetileg, de az sajnos kipusztult belőle, így megörököltük) amibe két tő nagyra növő fájú - valószínűleg - koktélparadicsom került. Ehhez apa készített egy impozáns felfuttató állványt is. Jelenleg nagyon rossz kint az idő - meg koszos az erkély, úgyhogy nem készítek képet, de majd később fogok.

A paradicsomokat tartalmazó balkonládából sajnos egy tő paradicsom megrekedt, majd egy másik ládába átkerülve végleg megadta magát. A helyére egy tő fűszerpaprika került. Így most 4 tő paradicsommal büszkélkedhetünk, amelyek remélhetőleg fognak termést is hozni. Jelenleg még virágkezdemény sincs rajtuk, de az korai is, meg az időjárás sem túl kedvező nekik. Ugyanez a láda bebizonyította, hogy a hónapos retek nem balkonládába való növény. Kikeltek, megnőtt a levelük, viszont maga a retek nem fejlődött ki. Tapasztalat levonva.

A fűszeres és salátás ládák viszont gyönyörűen néznek ki. A borsmustár olyan határozottan fejlődik, hogy alig engedett fel maga alól egy-két szál gyomot. Van két szépen fejlődő lollo rosso salátánk is - összesen kettőt ültettünk, és az is lehet, hogy át kell őket helyezni a későbbiekben, hogy jobban elférjenek. A tépősaláta, amit palántából neveltünk már egészen nagy, de jól fejlődik a magról vetett madársaláta is.

A fűszeres ládában igazán nagy dolgok történtek. Először is, kikelt a bazsalikom, ami a legneccesebb volt a fűszerek közül. A bazsalikom nem túl nehezen kezelhető növény, a magja is könnyen megszedhető, ugyanakkor csak abban az esetben csírázik ki, ha az aprócska fekete magjait kiszedjük a magházból. Ezt a tapasztalatot anyával szereztük tavaly. Valójában én nem is emlékeztem, hogy elültettük-e a bazsalikomot, de örülök, hogy az is kikelt szépen. A tőszaporítással hozott metélőhagyma és kakukkfű szintén gyönyörű és egészséges. Jelenleg mindekettő virágzik is. Jozsó szerint a metélőhagyma túl nagy is és elnyomja a kakukkfüvet, ami nem is tűnik akkora túlzásnak. A borsikafű még nem került bele a ládába, mivel annyira picik voltak még a növénykék anya kertjében, hogy nem mertem kivenni őket, nehogy elpusztuljanak az átültetés vagy a szállítás miatt.

A petrezselyem és a kapor is gyönyörűen kel a másik fűszeres ládában. Ebből a ládából még a zeller hiányzik, de az még jelenleg nem kelt ki anyánál, hogy palántát tudjunk hozni belőle (amikor a ládákat ültettük be, még nem volt zellermagunk, ezért nem magról keltettük itthon).

A virágos ládáim kicsit furábban néznek ki. Ezekben valószínűleg még mindig vannak gyomok, mivel a beléjük ültetett virágok közül sokat nem ismerek fel a száráról - nem szoktunk olyanokat vetni otthon - , ezért csak óvatosan mertem gyomlálni.

A levendulás láda valószínűleg nem sok virágot fog tartalmazni. Egyetlen olyan növényt találtam a gyomok között, ami talán virág, de ebben sem vagyok biztos. Sajnos a levendulának több hely és termőföld kell, mint amit egy sima balkonláda nyújtani tud, ezért ebben reménykedtem legkevésbé. Ha mindössze ez az egy szál bársonyvirág marad a ládában, akkor azt át fogom ültetni egy másik virágos ládába. Ezt a ládát pedig csemegepaprikával fogom bepalántázni. Két-három tő paprika belefér a ládába, és ahhoz még a föld is elég lesz.

A sziklakert is gyönyőrűen burjánzik. A kis kék virágok már elvirágoztak benne, de az esőnek hála nagyon szépen megnőtt a többi növény, így még le is lógnak itt-ott a tálból, ami különösen szépen mutat.

Az erkélyünk igazi büszkesége az epres láda, amiről anya azt mondta, hogy örülhetek, ha 2-3 szem epret fog teremni. Ezzel szemben múlt csütörtökön 32 epret számoltam meg a töveken, és még virágok is vannak rajta. Ez a sok eső nekik legalább jót tett - szépen növekednek az eprecskék a töveken.

Sajnos rossz dolog is van az erkélyen, ugyanis a tatarozás eszközei közül sok még kint van, mivel nem tudtuk hová tenni. Majd hazaküldjük apával vagy Lacival, ha erre járnak. Szóval, most a rossz idő mellett azért is nehéz kimenni az erkélyre, mert tele van csempével, festékkel, szigeteléssel meg takarófóliákkal. De ez majd megszűnik és akkor ismét odaférek rendesen a ládácskáimhoz. :)

Na, ez jó hosszú bejegyzés lett - remélem, nem hagytam ki semmit :)

Újra itthon - végre tisztaságban

Nos, meg kell, hogy mondjam, a tavaszi lakásmegújítás kissé nagyobbra sikerült, mint terveztem. Egyenesen lakásfelújítás lett belőle. Itt jegyzem meg: SOHA TÖBBÉ NEM VESZEK OLYAN LAKÁST/HÁZAT, AMINEK NEM VOLTAM OTT AZ ÉPÍTÉSÉNÉL! Ha nem látják, hogy miből készül, bármi jó. Ez lehetett a jelszava azoknak a - Jozsó szerint - pékeknek, akik a vízcsöveinket rakták le. Így történhetett, hogy a 2 éves - tehát még újnak számító - lakásunkban felázott szinte az összes fal és az egészet szét kellett verni. Tegnapelőtt lettek készen vele, én meg ma fejeztem be a takarítást. Iszonyú kosz és rendetlenség volt. Arról nem is beszélve, hogy egy hónapja nem voltunk itthon Ferikével, mivel Jozsó is alig fért el és az összkomfortos lakás napokig teljesen komfort nélküli volt (szó szerint nem volt wc meg fürdő). De a lényeg, hogy végre túl vagyunk rajta, és még rend is van. Ez bizony nagyon jó érzés - meg fárasztó is. Alig állok a lábamon így 2 nap tömény takarítás után. Szerencsére a növényeimet Jozsó gondozta, így azok nem pusztultak ki az egy hónap kényszertávollétem alatt (de ez majd egy másik bejegyzés témája lesz).

Így azonban, miután a munkások végeztek a lakással, most már nekiállhatok a majdnem nyárba átmenő tavaszi megújításomnak is. Ez konkrétan azt jelenti, hogy holnap lefestem azt a két falat, amit már egy ideje készülök lefesteni - vagyis, csak az egyiket festem teljesen, a másik csak mintát kap. Ezután feltesszük az új függönyt a hálóba - azt legalább megcsináltuk anyával az egy hónap alatt. A dohányzóasztal teljesen, az ülőgarnitúra pedig félig készen van, de ezek még anyáéknál dekkolnak, arra várva, hogy Laci elhozza és beállítsa őket. Ez már, reményeim szerint, csak egy hét kérdése.

Közben újabb merész ötlet fogalmazódott meg bennem, miszerint fregolit fogok szereltetni az erkélyre, hogy kint tudjak teregetni. Ezzel jelenleg talán be is fejeződik a lakás megújulása erre az évre - legalábbis augusztusig, de ez már (szintén) egy másik bejegyzés...

Erkélynapló - paradicsom

Ez a balkonláda még a hálószoba belső ablakában van (a másik nem ennek a tükörképe, hanem a külső párkányon lévő virágos láda, amiben, reményeim szerint, levendula és bársonyvirág (büdöske) fog majd kikelni.

Ez a belső láda viszont igazi különlegesség. A három kis vékony lakó három paradicsompalánta - miattuk nem lehet kitenni a ládát még az erkélyre, mivel a paradicsomot megviseli a szeszélyes áprilisi időjárás. A paradicsomtól némiképp kisebb, sorban kibujkáló növénykék pedig (kicsi, rózsaszín, gömb alakú) hónapos retkek, amik szintén vasárnap kerültek a ládába. Ezek érdekessége, hogy rekord idő, mindössze 2 nap alatt elkezdtek kibújni és mára már 11 kis növényke mosolyog bele a világba. A 11. még egészen kicsi, mivel az ma reggelre bujt elő, de a többi már egészen erőteljes.

A retek mellett azért döntöttünk anyával, mert az mindenképp megnő, és még azelőtt ki fogom szedni, mielőtt gondot okozhatna a paradicsomjaimnak.

A paradicsomok amúgy elméletileg - ha anya jól emlékezett, hogy melyik palánta melyik magból kelt ki - nem túl magas, viszont jól termő fajták. Aztán persze majd kiderül, hogy mi lesz belőlük az erkélyen, de maximum levonom a következtetést, hogy ilyet nem tudok termeszteni. Legalább megpróbáltam.

Mindenesetre, az erkélynaplóból legalább vissza tudom majd nézni, hogy hogyan fejlődtek az egyes növények, ami talán segítségemre lesz a későbbi még hatékonyabb kertészkedéshez. De most egyszerűen csak büszke vagyok a három kis palántámra, amelyek még csak két kis sziklevélből álltak, amikor vasárnap beültettük őket a ládába, mára pedig már kezdenek egészen paradicsom formájúak lenni.

Erkélynapló - balkonládák

Tegnap végre felkerültek a balkonládák is. Az akasztók végül apa, Jozsó és Laci együttes munkáját dicsérik, a távtartókat pedig tegnap sikerült hozzájuk beszerezni a praktikerben egy fenyő léc képében, amit Laci felvágott, Jozsó pedig felszerelt az akasztókra.

A ládákban lévő kis táblák, amik a fűszer- illetve salátanövények megkülönböztetésére szolgálnak még két éve készültek valami hasonló szándékkal, de még csak most jutottam el a tényleges használatukhoz. Természetesen ezeket is Laci készítette, a feliratokat pedig én dekupázsoltam fel rájuk.

A rövid oldalon lévő kis balkonládában folytontermő eper található. Remélhetőleg gyümölcsöt is fog hozni. Mindenesetre, anyának annyi van a kertben, hogy amúgy is ki akar belőle dobálni - már minden munkatársának és ismerősének adott belőle, de évről évre annyit szaporodik, hogy muszáj kidobálni egy részét még így is. Szóval, mivel úgyis kidobásra voltak ítélve, így én is kaptam néhány tövet kísérletezés céljából. Ha igaz az a mondás, hogy a szeretet segít a növények fejlődésében, akkor gyönyörű és bő epertermésnek kell lenni rajtuk, mert én már most nagyon szeretem és gondozom őket.

A fűszernövényeim egy része tövestől került a ládákba, mint látszik, illetve palántaként anya kertjéből. Még lesznek továbbiak is, amiket majd később fogok elhozni (ha kikeltek). A ruccola viszont máris személyes siker, hiszen vasárnap vetettük el és szerdára már gyönyörűen ki is sorzott az egész.

A virágos ládákban csokrosinda (palántából, így az már látszik), pázsitviola, büdöske (a szúnyogok ellen, amúgy nem is büdös) - hivatalos nevén bársonyvirág - és estike található. Az estike igazi régi emlékeket ébreszt fel bennem, illetve azért is érdekes, mert évek óta keresem mindenütt és sehol nem kaptam hozzá magokat. Nem kifejezetetten balkonnövény, de remélem, kibírja.

Ami még hiányzik a képből: zeller, borsikafű és a fűszerpaprika, amiket majd kikelés után fogok palántaként elhozni.

Két láda nem szerepel még a képeken. Az egyik az ablakba tett virágos láda, mivel az még meglehetősen üres(nek tűnik). Valójában levendula és bársonyvirág került bele, de azok még később fognak kikelni.

A másik hiányzó láda a fő kísérleti alany, amiről majd egy másik bejegyzésben írok részletesen. Mindenesetre az még időjárási okok miatt nem kerülhet ki az erkélyre, így csak a helye van meg.