Újra itthon - végre tisztaságban

Nos, meg kell, hogy mondjam, a tavaszi lakásmegújítás kissé nagyobbra sikerült, mint terveztem. Egyenesen lakásfelújítás lett belőle. Itt jegyzem meg: SOHA TÖBBÉ NEM VESZEK OLYAN LAKÁST/HÁZAT, AMINEK NEM VOLTAM OTT AZ ÉPÍTÉSÉNÉL! Ha nem látják, hogy miből készül, bármi jó. Ez lehetett a jelszava azoknak a - Jozsó szerint - pékeknek, akik a vízcsöveinket rakták le. Így történhetett, hogy a 2 éves - tehát még újnak számító - lakásunkban felázott szinte az összes fal és az egészet szét kellett verni. Tegnapelőtt lettek készen vele, én meg ma fejeztem be a takarítást. Iszonyú kosz és rendetlenség volt. Arról nem is beszélve, hogy egy hónapja nem voltunk itthon Ferikével, mivel Jozsó is alig fért el és az összkomfortos lakás napokig teljesen komfort nélküli volt (szó szerint nem volt wc meg fürdő). De a lényeg, hogy végre túl vagyunk rajta, és még rend is van. Ez bizony nagyon jó érzés - meg fárasztó is. Alig állok a lábamon így 2 nap tömény takarítás után. Szerencsére a növényeimet Jozsó gondozta, így azok nem pusztultak ki az egy hónap kényszertávollétem alatt (de ez majd egy másik bejegyzés témája lesz).

Így azonban, miután a munkások végeztek a lakással, most már nekiállhatok a majdnem nyárba átmenő tavaszi megújításomnak is. Ez konkrétan azt jelenti, hogy holnap lefestem azt a két falat, amit már egy ideje készülök lefesteni - vagyis, csak az egyiket festem teljesen, a másik csak mintát kap. Ezután feltesszük az új függönyt a hálóba - azt legalább megcsináltuk anyával az egy hónap alatt. A dohányzóasztal teljesen, az ülőgarnitúra pedig félig készen van, de ezek még anyáéknál dekkolnak, arra várva, hogy Laci elhozza és beállítsa őket. Ez már, reményeim szerint, csak egy hét kérdése.

Közben újabb merész ötlet fogalmazódott meg bennem, miszerint fregolit fogok szereltetni az erkélyre, hogy kint tudjak teregetni. Ezzel jelenleg talán be is fejeződik a lakás megújulása erre az évre - legalábbis augusztusig, de ez már (szintén) egy másik bejegyzés...