2010. június 7., hétfő

7,6-6,2-5,4 Egyáltalán minek van maga itt?

Örömmel jelenthetem be, hogy ma túl vagyok második terhességem nem is tudom hányadik fölösleges vizsgálatsorozatán. Az ember nyilván úgy van vele, hogy mindent megtenne, hogy egészséges legyen a születendő gyereke, csak kezd kicsit kínosan érinteni, hogy minden második vizsgálaton bambán néznek rám, hogy a leleteim nem indokolják, akkor miért vagyok itt...
Az a baj, hogy hiába mondom én, hogy az orvos küldött, a vizsgálatot végző szemében (és hanglejtésében) érződik, hogy az a véleménye, én aggódtam túl és a doki a saját kérésemre küldözgetett a vizsgálatokra. Mert nyilván én szeretek orvoshoz járogatni, na mindegy.
Ma reggel az előírásnak megfelelően megettem a kimért reggelimet (7 óra), ami után bementünk a DOTE Nőgyógyászati Klinikára, hogy vért vegyenek (8 óra). Na, itt kezdődtek az érdekességek. Merthogy a 7,6-os terheléses eredmény az JÓ, tehát miért kell akkor ez a vizsgálat (kérdi tőlem a terhesambulancián a doki). Jeleztem, hogy küldtek, erre megkaptam a kellő papírt.
Namost ez a vizsgálat(sorozat) a következőképp zajlik: 7-kor reggelizel (1 zsömle, 1 kockasajt, 2 deci tej), 8-kor leveszik a vért, 10-kor megeszel egy almát vagy egy kis pohár natúr joghurtot, 11-kor megint vért vesznek és délben van eredmény, amikor megmondják, hogy akkor van-e bajod és mennyire kell diétázni.
Túllépve a fél napos vizsgálaton az eredményeim simán jók: nyolckor 6,2; tizenegykor 5,4 volt a cukrom (6-ig terhesség nélkül is normális). Szóval a doki, aki értékelte a leleteimet, szintén értetlenül nézett rám. Hiszen - mondta - eleve a terheléses eredményemmel se volt semmi baj.
Mindenesetre abban maradtunk, hogy natív cukordiétán leszek. Ez azt jelenti, hogy direkt cukrokat nem ehetek (cukor, édesség, fehér kenyér, magas cukortartalmú gyümölcsök), de számolgatni nem kell a szénhidrátokat. A lényeg, hogy egyszerre ne egyek sokat. Viszont azt eszek (majdnem) amit akarok és akkor, amikor jól esik. A lényeg, hogy sok kis étkezésre osszam a napot.
Ezek után persze továbbra is kérdés, hogy fogok tortát sütni, de  legalább nem kell azon kínlódnom, hogy számolgassam meg méregessem a dolgokat.
Azért be kell vallanom, hogy volt ennek a két hétnek előnye is, hiszen megtanultam figyelni a glikémiás indexekre és kipróbáltam néhány olyan alapanyagot, amit simán be tudok építeni az étrendembe, ugyanakkor egyéb esetben talán sosem veszem le a boltban a polcról.
Most pedig rituálisan bezárogatom a tápanyagtáblázatokat és leszedem a mellettem lévő szekrény oldaláról a számolgatós papírokat. :D

4 megjegyzés:

Kozell József írta...

PACAL

Csilla írta...

Ott még nem tartunk ;)

AgiM írta...

Ez egy nagyon-nagyon jó hír! :)

Csilla írta...

Bizony az. Örülök is nagyon. :)