2008. október 8., szerda

Kedvenc idézetem a mai napra

Ismét egy hétvége, juhéjj, nem kell agyonütnünk a vekkert, ami pontosan 6:15-kor veri ki a legszebb álmunkat a szemünkből. Jöhet az édes nyújtózkodás a paplan alatt, egészen, őőőő, 7:00 óráig. No, igen, a gyereket ezért mégsem üthetjük le.

Hogy ez milyen igaz. :) Az én kisfiam például a hiperaktivitást egészen komolyan műveli. Mondjuk más dolga sincs, mint nőni és mocorogni. Bár én ezt a mocorgást már rodeózásnak hívom néhány napja. Mindenesetre megtanultam, hogy akkor kell aludni, amikor lehet, vagyis a gyerek épp nyugalmi fázisban van, mert úgyse lesz olyan szerencséd, hogy ez mindig éjszakára esik. Viszont lesznek olyan napok, amikor egész álló nap rugdos.
Tegnap Apa játszott vele kicsit. Elkezdte bökdösni a hasamat az egyik oldalon, erre a gyerek jól belémrúgott a másikon. Mondanom sem kell, ők nagyon élvezték a dolgot.
Amúgy azt hiszem, minden kellemetlenség ellenére az egyik legjobb érzés a világon, amikor a picurka megmozdul benned. Ha simogatásra teszi, akkor tudod, hogy érzi, hogy rá figyelsz. Ha valami erős zajra, akkor biztos lehetsz benne, hogy jól hall. Ha a fény hatására, akkor a látásval sincs gond. Ha meg csak úgy, akkor egyszerűen azt akarja, hogy figyelj rá. :)

Nincsenek megjegyzések: