Kezdem megérteni azokat a lakókat, akik annak idején a BarBár bezárása mellett kampányoltak. Na jó, ez így túlzás.
Fáradt vagyok. Tegnap, amikor hazaértünk a kirándulásból és a vásárlásból, a lépcsőház és a lift tele volt ragasztgatva papírokkal, hogy valakinek születésnapi bulija lesz este és előre elnézést kér a hangzavarért.
Oké, felnőtt vagyok, én is voltam egyetemista, mi is buliztunk, megértem én. Aztán persze kicsit megszólal bennem a szülő. A buli kb a harmadikon lehetett, mindenesetre elég rendesen megrengette a mi falainkat is. Szerencsére Ferike nem ébredt fel rá (de csak mert jó alvó), én viszont nem tudtam tőle aludni. Oké, még ez sem teljesen igaz, mert a terhesség miatt egyébként sem alszon valami fényesen, de ez most akkor se hiányzott. Mondjuk, ha a gyerek felébredt volna rá, akkor tuti nem állom meg szó nélkül a bulit.
Az a helyzet - bár ezt nem tudja elképzelni, akinek nincs gyereke -, hogy ha egy 16 hónapos gyerek felsír az éjszaka közepén, mert nem bír aludni a lármától, akkor hiába kértek előre vagy akár utólag is elnézést érte, attól még ugyanolyan nehéz visszaaltatani. Amellett, hogy a buli után ők nyilván - vasárnap lévén - ha akarnak alhatnak délután négyig is, míg nekem ma is szépen besétált Ferike reggel hatkor, hogy akkor ő ébren van, kezdjük el a napot. És ezt szintén nem lehet befolyásolni egy bocsánatkéréssel.
Tehát, kérdezem én, ha orbitális, zajos bulit akar az ember, miért nem megy szórakozóhelyre? Ha meg házibulit csinál egy társasházban, miért nem gondol csak egy kicsit bele, hogy mások is laknak ott? Csak ebben a lépcsőházban három 3 év alatti és több egyéb korú gyerek lakik, amivel nyilván minden lakó tisztában van.
Persze ennek a bejegyzésnek igazából nem sok értelme van, hiszen azokhoz úgyse jut el, akik miatt felhúztam magam, de mégis, legalább kiírtam magamból a dolgot. Így már nyugisan - és álmosan - foglalkozhatok azzal, hogy legyen a családom asztalán étel, rendben legyen a lakás és közben játszani is legyen időnk Ferikével.
Kellemes vasárnapot mindenkinek. :)
Az a helyzet - bár ezt nem tudja elképzelni, akinek nincs gyereke -, hogy ha egy 16 hónapos gyerek felsír az éjszaka közepén, mert nem bír aludni a lármától, akkor hiába kértek előre vagy akár utólag is elnézést érte, attól még ugyanolyan nehéz visszaaltatani. Amellett, hogy a buli után ők nyilván - vasárnap lévén - ha akarnak alhatnak délután négyig is, míg nekem ma is szépen besétált Ferike reggel hatkor, hogy akkor ő ébren van, kezdjük el a napot. És ezt szintén nem lehet befolyásolni egy bocsánatkéréssel.
Tehát, kérdezem én, ha orbitális, zajos bulit akar az ember, miért nem megy szórakozóhelyre? Ha meg házibulit csinál egy társasházban, miért nem gondol csak egy kicsit bele, hogy mások is laknak ott? Csak ebben a lépcsőházban három 3 év alatti és több egyéb korú gyerek lakik, amivel nyilván minden lakó tisztában van.
Persze ennek a bejegyzésnek igazából nem sok értelme van, hiszen azokhoz úgyse jut el, akik miatt felhúztam magam, de mégis, legalább kiírtam magamból a dolgot. Így már nyugisan - és álmosan - foglalkozhatok azzal, hogy legyen a családom asztalán étel, rendben legyen a lakás és közben játszani is legyen időnk Ferikével.
Kellemes vasárnapot mindenkinek. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése